Neil Gaiman – Északi mitológia

 

Az elmúlt időszakban nem kevés, a skandináv mitológiával, Ásatrúval, és ezekkel rokon témával foglalkozó oldalon és platformon téma Neil Gaiman nemrég megjelent átirata, az Északi mitológia. Mivel jó eséllyel sokan e műből fognak elsőként “ellenőrzött” forrásból (tehát nem internetről) tájékozódni az Istenek és világ viselt dolgairól, úgy gondoltam, mindenképp érdemes vetni rá egy pillantást – meg hát persze, hogyan is kerülhettem volna el ezt a próbálkozást? -, és írni egy rövid, Ásatrú szemszögű kritikát a könyvről.

A skandináv mítoszok elsődleges, és szinte egyetlen valós forrásai az Eddák, Snorri Sturluson művei. E cikkben nem kívánok az Eddák elemzésébe és problematikájába belefolyni, mindenesetre kijelenthetjük: jobb forrásunk nincs. A kevésbé érdeklődők számára azonban frusztráló lehet a hol verses, hogy prózai formában megírt művek szerkezete, utalásai. Ezért időről-időre megjelennek feldolgozások, amik megpróbálják összefoglalni, egésszé szerkeszteni e mítoszokat. A magyar nyelvterület sem mentes ilyen próbálkozásoktól, elég csak Beke Margit  Északi Istenek c. írására vagy Dömötör Tekla Germán, kelta regék és mondák c. gyűjteményére gondolni. Míg az előbbi – nyugodtan kijelenthetjük – Ásatrú, és forrásközpontú olvasói szempontból nézve is borzalmas, az utóbbi már egészen hűen adja vissza az Istenek történeteit – egy-két kivételtől eltekintve.

A feldolgozásokat pontosan ezek a kivételek teszik vagy érdekessé, vagy rosszabb esetben rémessé. Mert valójában ezek közül egyik sem tesz mást, mint újra leírja az Eddákat. Próbál fogódzkodókat keresni, összekötni eseményeket, történeti sorrendet felállítani – és ilyenkor bizony néha hozzákölt, módosít és sajnos, néhol elront (elég csak az Északi Istenekre gondolni, amely minden alapot nélkülözve “tárta fel” Óðin utolsó szavait Baldurhoz). Gaiman is kénytelen volt módosításokat eszközölni a műveken – kérdés, hogy milyen minőségűek ezek a módosítások.

Kifejezetten a magyar fordítást szerettem volna végignyálazni, hiszen elsősorban ebből a kiadásból fog tájékozódni a magyar közönség. Vannak esetek, ahol nem tudom eldönteni, hogy a fordítás során ment félre valami, vagy tényleg így lett kitalálva. Kérem azokat, akik már hozzájutottak az angolhoz, nyugodtan kommenteljék megállapításaikat ezen témával kapcsolatban.

A könyv külső megjelenése (magyar, 2017) impozáns puhafedeles, kifejezetten szépen mutat a fedőlap grafikája a domborított kartonon – ugyan én a témához jobban illőnek tartanék egy keményfedeles kiadást, de ez már a magánvéleményem, a lényeg úgyis belül van.

Tartalmilag felemás érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Valójában hosszabb és jobban összeszedett történetsorra számítottam. Ugyanis az Északi mitológia sem tesz mást, mint újra elmeséli az Eddák történeteit, néhány kisebb változtatással – azonban azt meg kell hagyni, hogy nem követ el akkora “barbárságot” sehol, mint elődei. A lényegen nem változtat, hűen adja vissza a történeteket – egyetlen kivétellel, de az erős. Spoileresnek nem nevezhetném a következő információt, de aki akarja, ugorja át a következő bekezdést.

Skírnir rábeszéli Gerdet a Freyrrel kötendő házasságra. Odamegy, elmeséli, milyen csodás Isten is Freyr, Gerd pedig bólint egyet, és annyit mond sugárzó arccal, hogy oké. Aki olvasta az Eddákat, az tudja, hogy a történet “kissé” máshogyan festett – Skírnir halálosan megfenyegette Gerdet és családját, aki végül – miután végighallgatta, milyen sanyarú lesz a sorsa, ha ellenszegül – belement a házasságba. Ez a változtatás minimum furcsa, de kérdés – miért volt rá szükség? Hogy az egyetlen eddai szerelmes történet ne záruljon kesernyés happy enddel? Nem tudni.

Voltak még kisebb-nagyobb módosítások, amiket nehezen értettem, de nem voltak zavaróak – ilyen például, hogy az idők kezdetén mind Niflheimet, mind Muspellheimet északra helyezte el, hogy Hugint és Munnint hol varjúnak, hol hollónak írja, hogy Thrymre ogreként utal, illetve, hogy az aranytáblákból hogyan lettek a Ragnarök után arany sakkbábuk. De ezek még nem zavaróak igazán.

Ami viszont kevésbé volt elfogadható számomra, az az, hogy nem egy esetben Gaiman kifejezetten együgyűnek mutatja az Isteneket – ez főként Þór esetében volt zavaró, indokolatlanul kevés észt osztott neki e lapokon, pedig azért tudjuk, hogy bár jelleme teljesen különbözik atyjáétól, semmiképp sem lehet rá azt mondani, hogy buta volna. Nagyon is eszes, már ha csak az Alvís énekre gondolunk is. Ez tényleg fájt.

Hogy ne csak negatív oldalról élezzem a művet, Gaiman írása nagyon is jó! Ha ezek  felett szemet tudunk hunyni, úgy kifejezetten szórakoztató és érdekes összegzése ez az északi mitológiának. Könnyedén olvastatja magát, pillanatok alatt elfogy az a 205 oldal – mint mondtam, elég rövid. Persze ha azt nézzük, az Eddák sem hosszabbak. Kicsit pont ez az, amit hiányolok: jó átiratot készített, de keveset tett bele. Nyilván nagyobb lenne az ellenállás Ásatrú körökben, ha jobban belenyúl az alapba, de talán megérte volna. Mindenesetre ahogyan az Amerikai Istenek esetében is, itt is érzem, hogy tisztelettel és szeretettel nyúlt az alapanyagokhoz.

Elsősorban azoknak ajánlanám ezt a könyvet, akik nehezen boldogulnak az Eddákkal, és inkább könnyedebb formában ismerkednének meg a történetekkel – számukra javasolt a sokszor hangoztatott módszer: mindig ellenőrizz! És kérdezzenek nyugodtan egy tapasztaltabb olvasótól. Azok  számára, akik már olvasta a fő műveket, szintén rejthet érdekességeket e feldolgozás, mindenképp ajánlott egy próbát tenni vele. Egy valamit viszont soha ne felejtsetek: ez a könyv a nagyközönségnek íródott. Minden kis módosítás jórészt ennek köszönhető, így mielőtt elátkoznátok Gaimant és háza népét, ne feledjétek: sokak számára ez lehet a kapu az Istenek felé.

ValM

 

Bibliográfiai adatok:neil_northern

  • Agave Könyvek Kiadó Kft.
  • 208 oldal
  • Kötés: puha
  • ISBN: 9789634192329
  • Nyelv: Magyar
  • Megjelenés éve: 2017
  • Fordító: Pék Zoltán

A kiadó oldala: http://www.agavekonyvek.hu/konyvek/eszaki-mitologia?gclid=CKKLm_qNn9ICFXYz0wodYzkH-A

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s